Dédnagyanyáink korában nem volt kérdés, hogy az édesanya meddig maradjon otthon gyerekével, természetes volt, hogy a nő feladata a gyereknevelés, a háztartás vezetése, míg a férfié a család fenntartása.

Azóta változott a nők családban betöltött szerepe, és gyerekszülés után feltevődik a kérdés, hogy az édesanya mikor menjen vissza dolgozni.

Van, aki él a gyereknevelési szabadság lehetőségével, és teljes egészében igénybe veszi, mások állásukat féltve, anyagi meggondolásból vagy elhivatottságból hamarabb állnak munkába.

Simion Melinda bükszádi tanítónő, háromgyermekes anya. Mindhárom gyerekénél másként alakult: a most már 11 éves Orsolyát és a 3 éves Bíborkát „hagyta cserben”, és a gyes letelte előtt pár hónappal visszament dolgozni. A kilenc éves Emőkével letöltötte a kétéves szabadságot.

– Tanítónő vagyok, nagyon szeretem a hivatásom, és tapasztalatból tudom, hogy mennyire fontos a pedagógus és gyerekek közötti kötődés kialakulása. Egy osztály tanítását csak tanév elején lehet elkezdeni, ezt tartottam szem előtt, amikor visszamentem oktatni. A kisebbik lányom esetében éppen első osztállyal indítottam – magyarázza Simion Melinda.

Nem létezik olyan anya, akinek ne lenne lelkiismeretfurdalása gyerekével szemben, mert másra kell bíznia, vagy azért mert azt gondolja, hogy nincs elég ideje számára.

– Én is nehéz szívvel váltam, válok el a kislányomtól, de minden döntésemet megalapozottan hoztam –, mondja az édesanya.

Bár a XXI. században élünk, nem szabadultunk meg az előítéletektől, a dolgozó anyáknak ezekkel is meg kell birkózniuk. Karrierista, egoista, nincs ideje a gyerekére – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illetik őket. Mint általában, ezeknek az előítéleteknek sincs valós alapjuk.

Nem férhet hozzá kétség, hogy az a jó anya, aki örül a gyerekeinek, szereti őket, függetlenül attól, hogy egész nap velük van-e vagy csak este néhány órát – vélik a pszichológusok. Röviden megfogalmazva: az elégedett anya a jó anya. Ha szívesen tölti egész idejét otthon, akkor gyermeke is elégedett lesz. Ha szívesen megy dolgozni, gyermeke akkor is elégedett lesz. A helytelen az, ha az anya otthon marad, bár sokkal szívesebben dolgozna. Ezt elismerni azonban sok szülőnek nehezére esik, mert elvárják a nőktől, hogy örömmel legyenek „csak” anyák a nap 24 órájában.

– Én nem érzem magam rossz anyának azért, mert hamarabb mentem vissza dolgozni. Eleget teszek a hivatásomnak, elvégzem a feladatom, megvan a munkahelyi sikerélményem, hazaérve pedig a gyerekeimmel foglalkozom – mondja Simion Melinda, hozzátéve: számára fontos, hogy egyensúlyban legyen a munka és a család.

Azt, hogy melyik gyerekére hogyan hatott a döntése, hogy dolgozott vagy otthon maradt, még nem tudja felmérni, de arra törekszik, hogy minél több szeretetet adjon a kicsiknek.

A pszichológusok azt tanácsolják, hogy ne legyen bűntudatunk gyerekeinkkel szemben, ne érezzük magunkat hibásnak amiatt, hogy munkába járunk, és nem töltünk 24 órát a közvetlen közelükben. Aki megteheti, maradjon otthon gyerekével két évig, de akinek a család mellett a munkája is fontos, és így boldog, tegye azt, amitől teljessé válik az élete.

A legtöbb nő számára a munka, az önállóság és a siker is hozzátartozik a teljes élethez.

Mindennapi tapasztalatunk, hogy a férfiak és a nők ritkán dolgoznak ugyanolyan pozíciókban. A nők többsége úgynevezett nőies szakmában keresi kenyerét, gondoljunk például a pedagógus pályára vagy az egészségügyi ápolók munkakörére. A férfiak és a nők által betöltött állások igen erőteljesen elkülönülnek egymástól. Mi tehát a siker ára? A leggyakrabban említett áldozat a családi háttér kiegyensúlyozottsága. A közvélekedés szerint a férfiak és a nők életében máshol és más fontossággal bír a pénzkeresés. Ebből fakadóan a társadalom számára teljesen magától értetődő tény, hogy a férfiak futnak be karriert. A szakmai sikerek előkészítésében azonban feledhetetlen szerepe van annak a segítségnek, amelyet a család, legtöbbször a feleség nyújt, aki biztosítja a békés családi hátteret. A női karrierek legfőbb akadálya a nők vállára háruló többes teher, amely a keresőtevékenységen túl a feleség, az anya szerepét is felöleli, és ezzel együtt szinte teljesen „természetesen” a házimunkákat.

 

 

És az öből, akihez visszatérek."   

 

Május első vasárnapján ünnepeltük az Anyák napját. Szentmisével egybekötött ünnepség keretén belül adtunk hálát (gyerekek és fiatalok együtt) a gondoskodásukért, a türelemért, a szeretetért, amellyel körülvesznek minket.

Isten éltesse az Édesanyákat!